Egy szerelem három éjszakája – a Magyar Musical Napja 2014
2014.01.12 Kovács Gergely
1961. január 12-én új korszak kezdődött a magyar zenés színház történetében. A Petőfi Színház bemutatta, ahogy arról a korabeli filmhíradó is beszámolt, "az első magyar musicalt", az Egy szerelem három éjszakáját. A
1961. január 12-én új korszak kezdődött a magyar zenés színház történetében. A Petőfi Színház bemutatta, ahogy arról a korabeli filmhíradó is beszámolt, "az első magyar musicalt", az Egy szerelem három éjszakáját.
A Petőfi Színház 1960 decemberi programját hirdető szórólap érdekes adalékkal szolgál a darab történetéhez. A színház fejlécével korábbi bemutatóik, a Koldusopera és a Szivárványvölgy címe és alkotói alatt a következő szöveg olvasható: 2Decemberben bemutatásra kerül: / A TÍZEZREDIK VÉLETLEN / Hubay Miklós és Vas István / zenés játéka / A mű zenéjét Ránki György Kossuth-díjas szerezte / Rendező: Szinetár Miklós és Marton Frigyes; Vezényel: Petrovics Emil." Ebből született 1961 januárjára a csupán Szinetár által rendezett Egy szerelem három éjszakája...
A II. Világháború alatt játszódó, Radnóti Miklós sorsát idéző drámát Hubay Miklós, a verseket Vas István írta, a zenét Ránki György szerezte. A darabot parádés szereposztással állította színpadra Szinetár Miklós: a költő Bálintot Bodrogi Gyula, feleségét, Júliát Margitai Ági, poétabarátait Miklósy György és Angyal Sándor, Szegilonghy Lajos bírót Agárdi Gábor, feleségét, Melittát Sennyei Vera alakította. Tizenhat évvel a világháború befejezése után és öt évvel az 1956-os forradalom veszteségei után a színpadon megjelenő félelem még élő emlék volt, a nyomorgó irodalmárok, a "Magyar Szent Korona nevében" ítélkező bíró, a kicsapongó úrinő, de a légnyomást kapott katonák ("a három királyok") vagy a hatalmát erőszakkal érvényesítő légós személyes" ismerősei voltak a nézőtéren ülőknek. A nyomasztó történet és az avantgárd, elsősorban nem slágereket teremtő muzsika ellenére az előadás kivívta a közönség szeretetét, az új hangvételű mű nagyjából ötven előadást ért meg.
Az Egy szerelem három éjszakája születéséről a Stúdió '81 egyik adásában, a bemutató 20. évfordulója alkalmából Szegvári Katalin interjút készített a három szerzővel. Ránki György a felkéréséről így nyilatkozott:
"Szinetár műve volt. Ő megíratta a drámát (Hubay) Miklóssal az akkori Petőfi Színháznál, akkor megíratta a verseket Vas Pistával és zenét igényelt tőlem. Nem mondhatnám, hogy nagyon tiszteletteljesen kért föl, ő azt mondta – nem azt mondta, hogy ’Gyurikám, ezt csak te tudod megcsinálni!; akkor tudtam volna, hogy öt perccel előbb mondta le a Petrovics (Emil) – de ő nem ezt tette. Azt mondta: ’Nézd, én elképzeltem egy ilyen hármas-fogatot; két vadlovat már befogtam a hármas-fogatba, Te kellesz harmadiknak!"
Petrovics Emil a Petőfi Színházra vonatkozó iratai között fennmaradt egy cédula: "Köszönet 1. előtte a bizalomért. 2. közben az odaadásért. 3. s az epilógusban a csökönyösségért. Ölel: Miklós. És pár ölelés: Pista. 1912. január 12." A fenti nyilatkozat és a bemutató napján a két szerző által aláírt levélke utal a művészeti és a zenei vezető szerepére a darab létrejöttében, és azt mutatja, hogy a színház vezetése aktívan részt vett a megszületésében.
Vas István a bemutató hetén megjelenő Pesti Műsor hasábjain így emlékezett a mű születésére:
"Több, mint három éve, hogy Elveszett otthonok című kis önéletrajzi regényem megjelent, és Hubay Miklós barátom – aki mindenféle életnek és irodalomnak ki tudja szűrni a drámaiságát – rögtön a megjelenés után rábeszélt, hogy írjunk darabot a könyv anyagából. Csakhogy ez nem volt könnyű. Időbe tellett, amíg tisztán láttuk, mit akarunk. Lassankint eltávolodtunk a kisregény nagyon is egyszeri alakjaitól és történésétől, és általánosabb érvényű figurákon és sorsokon át próbáltuk színpadra vinni a mi elsüllyedt Atlantisunkat: egy hajdani ifjúság tragikus küzdelmét a szépségért és szerelemért, s a tízezer véletlen halálos játékait. Azt is éreztük, hogy ennek az ifjúságnak fájdalma és játékossága, költőisége és végzete, úgy is mondhatnám, hajdani modernsége, nehezen férne bele egy szabályosabb menetű színdarabba – a drámatechnikai kísérletezéstől is húzódoztunk ezúttal. Még abban sem tudtunk határozni, prózában vagy versben írjunk-e darabot.
Ezekbe a töprengésekbe vágott bele a hír, hogy új színház alakul Pesten, amely zenés darabok előadására rendezkedik be. Ezúttal csakugyan a "színpadi lehetőségek" hatottak egy dráma megírására: ráébredtünk, hogy éppen a dal és a zene adná meg annak a lazább, játékosabb, ha úgy tetszik modernebb feldolgozási módnak lehetőségét, amelyre témáknak szüksége van – anélkül, hogy fölösleges formai leleményekkel kéne bonyolítanunk. A musical kérdéséhez azonban, amely mostanában annyira érdekli az embereket, mégsem tudok hozzászólni: nem ismerem a műfajt – amikor Londonban el akartak vinni egy sikeres musical comedy-hez, nem voltam hajlandó elmenni, mert épp úgy lenéztem az ilyesmit, mint legtöbb barátom még ez idő szerint is. De azt hiszem, valójában nem is musical comedy-t írtunk, hanem egyszerű drámát, amelynek hatóeszközei közé a zenét is igénybe vettük – így hát még azzal sem merünk dicsekedni, hogy "megalkottuk egy műfaj első magyar változatát2, amelyből a követők majd okulhatnak. Lehet persze, hogy ez olyan szabálytalan műfaj, amelyikbe még az Egy szerelem három éjszakája is belefér. De még akkor is tudatában vagyunk, milyen két különös elemmel terheltük meg darabunkat: először is a komédiát tragédiává változtattuk; másodszor pedig a szerelem, amelyről szól, férj és feleség szerelme, s a hozzáértők szerint ez csökkenti darab vonzerejét. (Holott az ember azt hinné, hogy a házastársi szerelemnek már ritkaság értékénél fogva is nagyobb becse van a szokványosabb, és legalábbis színpadon hagyományosabb házasságon kívüli szerelemnél.) De azt reméljük, sikerült annyi meglepetést és mulatságot belevinnünk a darabba, amely egyensúlyozhatja ezt a két komoly hendikeppet. Mi legalábbis nagyon jól mulattunk, nemcsak amíg írtuk a darabot, hanem utána is, amikor láttuk ennek a sokrétű elemből összeálló képződvénynek előkészületeit, a rendezés, a dramaturgia, a zene és a színészi munka újszerű és változatos együttműködését."
Az ősbemutató 2011-ben megtartott 50. évfordulója óta január 12-én a Magyar Musicalt ünnepeljük a Bajor Gizi Színészmúzeumban. 2014. január 12-én 15 órától a mű 1986-ban bemutatott, Félix László rendezte tévéjáték-változatát láthatják az érdeklődők, a főbb szerepekben Mácsai Pállal, Pápai Erikával, Almási Évával, Darvas Ivánnal.
Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeum
(1024 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
Időpont: 2014. január 12. 15 óra
Belépő: a program a múzeumi belépővel látogatható
(felnőtt jegy: 800 Ft, diák-nyugdíjas jegy: 400 Ft, 70 felett ingyenes)
Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők!
(Az illusztrációk az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményéből és magántulajdonból származnak.)
A Magyar Musical Napjának tiszteletére a Musical Plusz szervezői is meglepetéssel készültek. Részletek itt!
A Petőfi Színház 1960 decemberi programját hirdető szórólap érdekes adalékkal szolgál a darab történetéhez. A színház fejlécével korábbi bemutatóik, a Koldusopera és a Szivárványvölgy címe és alkotói alatt a következő szöveg olvasható: 2Decemberben bemutatásra kerül: / A TÍZEZREDIK VÉLETLEN / Hubay Miklós és Vas István / zenés játéka / A mű zenéjét Ránki György Kossuth-díjas szerezte / Rendező: Szinetár Miklós és Marton Frigyes; Vezényel: Petrovics Emil." Ebből született 1961 januárjára a csupán Szinetár által rendezett Egy szerelem három éjszakája...
A II. Világháború alatt játszódó, Radnóti Miklós sorsát idéző drámát Hubay Miklós, a verseket Vas István írta, a zenét Ránki György szerezte. A darabot parádés szereposztással állította színpadra Szinetár Miklós: a költő Bálintot Bodrogi Gyula, feleségét, Júliát Margitai Ági, poétabarátait Miklósy György és Angyal Sándor, Szegilonghy Lajos bírót Agárdi Gábor, feleségét, Melittát Sennyei Vera alakította. Tizenhat évvel a világháború befejezése után és öt évvel az 1956-os forradalom veszteségei után a színpadon megjelenő félelem még élő emlék volt, a nyomorgó irodalmárok, a "Magyar Szent Korona nevében" ítélkező bíró, a kicsapongó úrinő, de a légnyomást kapott katonák ("a három királyok") vagy a hatalmát erőszakkal érvényesítő légós személyes" ismerősei voltak a nézőtéren ülőknek. A nyomasztó történet és az avantgárd, elsősorban nem slágereket teremtő muzsika ellenére az előadás kivívta a közönség szeretetét, az új hangvételű mű nagyjából ötven előadást ért meg.
Az Egy szerelem három éjszakája születéséről a Stúdió '81 egyik adásában, a bemutató 20. évfordulója alkalmából Szegvári Katalin interjút készített a három szerzővel. Ránki György a felkéréséről így nyilatkozott:
"Szinetár műve volt. Ő megíratta a drámát (Hubay) Miklóssal az akkori Petőfi Színháznál, akkor megíratta a verseket Vas Pistával és zenét igényelt tőlem. Nem mondhatnám, hogy nagyon tiszteletteljesen kért föl, ő azt mondta – nem azt mondta, hogy ’Gyurikám, ezt csak te tudod megcsinálni!; akkor tudtam volna, hogy öt perccel előbb mondta le a Petrovics (Emil) – de ő nem ezt tette. Azt mondta: ’Nézd, én elképzeltem egy ilyen hármas-fogatot; két vadlovat már befogtam a hármas-fogatba, Te kellesz harmadiknak!"
Petrovics Emil a Petőfi Színházra vonatkozó iratai között fennmaradt egy cédula: "Köszönet 1. előtte a bizalomért. 2. közben az odaadásért. 3. s az epilógusban a csökönyösségért. Ölel: Miklós. És pár ölelés: Pista. 1912. január 12." A fenti nyilatkozat és a bemutató napján a két szerző által aláírt levélke utal a művészeti és a zenei vezető szerepére a darab létrejöttében, és azt mutatja, hogy a színház vezetése aktívan részt vett a megszületésében.
Vas István a bemutató hetén megjelenő Pesti Műsor hasábjain így emlékezett a mű születésére:
"Több, mint három éve, hogy Elveszett otthonok című kis önéletrajzi regényem megjelent, és Hubay Miklós barátom – aki mindenféle életnek és irodalomnak ki tudja szűrni a drámaiságát – rögtön a megjelenés után rábeszélt, hogy írjunk darabot a könyv anyagából. Csakhogy ez nem volt könnyű. Időbe tellett, amíg tisztán láttuk, mit akarunk. Lassankint eltávolodtunk a kisregény nagyon is egyszeri alakjaitól és történésétől, és általánosabb érvényű figurákon és sorsokon át próbáltuk színpadra vinni a mi elsüllyedt Atlantisunkat: egy hajdani ifjúság tragikus küzdelmét a szépségért és szerelemért, s a tízezer véletlen halálos játékait. Azt is éreztük, hogy ennek az ifjúságnak fájdalma és játékossága, költőisége és végzete, úgy is mondhatnám, hajdani modernsége, nehezen férne bele egy szabályosabb menetű színdarabba – a drámatechnikai kísérletezéstől is húzódoztunk ezúttal. Még abban sem tudtunk határozni, prózában vagy versben írjunk-e darabot.
Ezekbe a töprengésekbe vágott bele a hír, hogy új színház alakul Pesten, amely zenés darabok előadására rendezkedik be. Ezúttal csakugyan a "színpadi lehetőségek" hatottak egy dráma megírására: ráébredtünk, hogy éppen a dal és a zene adná meg annak a lazább, játékosabb, ha úgy tetszik modernebb feldolgozási módnak lehetőségét, amelyre témáknak szüksége van – anélkül, hogy fölösleges formai leleményekkel kéne bonyolítanunk. A musical kérdéséhez azonban, amely mostanában annyira érdekli az embereket, mégsem tudok hozzászólni: nem ismerem a műfajt – amikor Londonban el akartak vinni egy sikeres musical comedy-hez, nem voltam hajlandó elmenni, mert épp úgy lenéztem az ilyesmit, mint legtöbb barátom még ez idő szerint is. De azt hiszem, valójában nem is musical comedy-t írtunk, hanem egyszerű drámát, amelynek hatóeszközei közé a zenét is igénybe vettük – így hát még azzal sem merünk dicsekedni, hogy "megalkottuk egy műfaj első magyar változatát2, amelyből a követők majd okulhatnak. Lehet persze, hogy ez olyan szabálytalan műfaj, amelyikbe még az Egy szerelem három éjszakája is belefér. De még akkor is tudatában vagyunk, milyen két különös elemmel terheltük meg darabunkat: először is a komédiát tragédiává változtattuk; másodszor pedig a szerelem, amelyről szól, férj és feleség szerelme, s a hozzáértők szerint ez csökkenti darab vonzerejét. (Holott az ember azt hinné, hogy a házastársi szerelemnek már ritkaság értékénél fogva is nagyobb becse van a szokványosabb, és legalábbis színpadon hagyományosabb házasságon kívüli szerelemnél.) De azt reméljük, sikerült annyi meglepetést és mulatságot belevinnünk a darabba, amely egyensúlyozhatja ezt a két komoly hendikeppet. Mi legalábbis nagyon jól mulattunk, nemcsak amíg írtuk a darabot, hanem utána is, amikor láttuk ennek a sokrétű elemből összeálló képződvénynek előkészületeit, a rendezés, a dramaturgia, a zene és a színészi munka újszerű és változatos együttműködését."
Az ősbemutató 2011-ben megtartott 50. évfordulója óta január 12-én a Magyar Musicalt ünnepeljük a Bajor Gizi Színészmúzeumban. 2014. január 12-én 15 órától a mű 1986-ban bemutatott, Félix László rendezte tévéjáték-változatát láthatják az érdeklődők, a főbb szerepekben Mácsai Pállal, Pápai Erikával, Almási Évával, Darvas Ivánnal.
Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeum
(1024 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
Időpont: 2014. január 12. 15 óra
Belépő: a program a múzeumi belépővel látogatható
(felnőtt jegy: 800 Ft, diák-nyugdíjas jegy: 400 Ft, 70 felett ingyenes)
Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők!
(Az illusztrációk az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményéből és magántulajdonból származnak.)
A Magyar Musical Napjának tiszteletére a Musical Plusz szervezői is meglepetéssel készültek. Részletek itt!
BejegyzésMusicalinfo.hu által
