Fergeteges hangulatú sajtótájékoztatót tartottak az Operettszínházban

Frank Wildhorn világhírű zeneszerző videóüzenetben köszöntötte a Budapesti Operettszínház új magyarországi ősbemutatója, a Carmen című musical alkotóit és szereplőit a Nagymező utcai teátrum március 26-án kedden, 17 órakor kezdődött sajtótájékoztatóján. A darabot április 19-én, 20-án és 21-én hármas szereposztásban mutatják be a színházban.

Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, az Operettszínház főigazgatója köszöntő
beszédében szólt arról, hogy a minőségi zenés színjátszás mellett kiemelt küldetésének tekinti
az utánpótlásképzést, a tehetséggondozást. Elmondta, hogy a Carmen premierje kettős ünnep
a színház és a műfaj számára. Mindamellett, hogy magyarországi ősbemutatót tartanak, az
esemény egyben beavató is, ugyanis négy fiatal művész kap lehetőséget főszerepben való
bemutatkozásra. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen Homonnay Zsolt Jászai Mari-díjas
színházi alkotóval, a teátrum művészeti vezetőjével együtt vitt osztályuknak fiatal tehetségei
közül hárman is megmérethetik rátermettségüket a nagyközönség előtt. Katarina szerepében
Nagy Alma Virág, Joséként Tassonyi Balázs, a címszerepben pedig Lipics Franciska lép
színpadra. Csatlakozik hozzájuk Nemes Tibor is, akit a színház vezetése Novák Eszter és
Selmeczi György végzős zenés színész osztályából hívott meg a férfi főszerepre. A
művésznövendékek számára nagy lehetőség az Operettszínház nagyközönsége előtt a
bemutató szereposztás részesének lenni, az intézménynek és a zenés színjátszásnak pedig
szüksége van a folyamatos megújulásra – hangsúlyozta a főigazgató.

Homonnay Zsolt megosztotta a résztvevőkkel, hogy kortárs, mai szemmel tekintenek az
alapműre és a musicalre is. Míg Prosper Mérimée korában a társadalmi események egyik fő
helyszíne az arénákban megrendezett bikaviadal volt, addig a szerzők és az alkotók 21.
századi környezetbe, a cirkusz világába helyezték át a cselekményt. A Budapesti
Operettszínház művészeti vezetője köszönetet mondott Fekete Péternek, a Nemzeti
Cirkuszművészeti Központ – a Fővárosi Nagycirkusz – igazgatójának nagyvonalú szakmai
segítségéért és támogatásáért. A rendező koncepciója szerint az előadás Mérimée azonos című
művének alaptézisére építve – amely a nő örök, csábító szenvedélyességét, valamint a férfi és
a nő ösztönös és csillapíthatatlan vonzalmát és párharcát helyezi a középpontba – a
hétköznapjainkban rejlő fatalitást kívánja bemutatni 21. századi, extravagáns környezetben.

Vagyis azt, hogy terveinket, céljainkat bármelyik pillanatban átírhatja a sors keze. Homonnay
Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a fenti, ősi, ösztönös szenvedélyt minden korban
fellelhetjük önmagunkban, bárhol is élünk a nagyvilágban. A musical története szerint egy
spanyol kisvárosban eljegyzést tartanak: Mayor Mendoza, a helyi polgármester férjhez adja
lányát, Catarinát José Riverához. Az esemény azonban váratlan fordulatot vesz, amikor
megérkezik Carmennel az élen egy cirkuszi vándortársulat. A forróvérű, vadító, féktelen
természetű lány megbolondítja Josét, olyannyira, hogy a férfi képes érte feladni addigi
kiegyensúlyozott, biztonságos, jól szervezett életét. A rendező kiemelte a sorsszerűséget mint
a színpadi történések szervezőerejét: José bármennyire is okosan eltervezi saját életének
irányát, az észszerű döntéseiből fakadó, egymásra épülő lépcsőfokokat, Carmen
megjelenésével – figyelmen kívül hagyva a figyelmeztető jeleket – egy pillanat alatt romba
dönti azt, amit addig felépített maga körül. Homonnay Zsolt rávilágított arra is, hogy sosem
tudhatjuk, terveinket mikor és hol húzza keresztül a sors, és a fékezhetetlen érzelmek miként
veszik át az uralmat a ráció felett.

Tassonyi Zsolt, az előadás zenei vezetője és karmestere beavatta a sajtó munkatársait és a
közönséget a produkció zenei alkotói folyamatába. Frank Wildhorn ugyanis a darabot kisebb
zenekarra írta, így egyeztetve és folyamatos kapcsolatot tartva a zeneszerzővel, Tassonyi
Zsolt a musicalt áthangszerelte az Operettszínház nagyzenekarára. Kiemelte, hogy a zenekar
különböző hangszercsoportjainak megszólalásai szervesen kapcsolódnak a rendező
koncepciójához, a cselekményhez és a szerepalakok személyiségéhez is. Majd hozzátette: az
amerikai komponista műve mások mellett azért is lenyűgöző, mert az autentikus latin zenét
számos zenei stílusban és formában tárja a nézők elé, igazán különleges zenei élményt
nyújtva ezzel.

Frank Wildhorn videóüzenetében kifejezte örömét, hogy darabja megérkezett
Magyarországra, és hangsúlyozta, hogy nagyon várja már a találkozást és a bemutatót.

A sajtótájékoztatón megjelentek láthatták a díszlet és a jelmezek terveit is. Túri Erzsébet
díszleteiben ugyan látható egy sajátos világ, az alkotó számára azonban különös jelentőséggel
bír, hogy a nézők számára megmutassa mindennek a szerkezeti alapját, vagyis konstrukcióját,
amiből és amire felépül a díszlet. Éppen ezért a játéktér meghatározó eleme a létraforma,
amely jól rezonál az előadásban megjelenő cirkuszművészettel is. A színpadkép az 1920-as
éveket és az art déco stílust idézi. Az előadás több mint 20 helyszínen játszódik, így valóban

tartalmas utazásra invitálja a közönséget. Füzér Anni jelmezei eredeti és csakis a tervezőre
jellemző módon ötvözik a klasszikus formákat a kortárs vonalvezetéssel. Alkotói meglátása
szerint a mai kortárs színházi előadásoknál az a legfontosabb, hogy a mindennapokban megélt
valóságunk ne ugyanúgy köszönjön vissza a színpadon, hiszen a színház elemeltebb tér, ahol
a valóságot különleges, áthangszerelt világként tárjuk a nézők elé. Carmen kosztümjeiben
megjelenik autentikus spanyol kendője, de tűzpiros bőrdzsekije is, ami kifejezi a fékezhetetlen
temperamentumú főhősnő természetét. Szemben áll ezzel Katarina lágy, kék blúza, Garcia
piros napszemüvege pedig a szerepalak vad ösztöneire utal, és a késdobáló jelmezeinek egyik
meghatározó anyaga a bőr.

A várva várt hazai ősbemutatót Orbán János Dénes Kossuth-díjas drámaíró, műfordító
magyar fordításával és dalszövegeivel, Krizsán Dániel koreográfiájával viszik színre. A
Budapesti Operettszínház új, hazai ősbemutatója kivételes módon egyesíti magában a drámai
zenés színházat a káprázatos látványvilágú show elemeivel, amelynek fókuszpontjában a
cirkusz mint műfaj és színpadi környezet áll. A rendkívül összetett színházi élményt kínáló
előadás új szintre emeli Az Orfeum mágusa című, tavaly novemberben bemutatott, óriási
sikert hozó produkció kapcsán a Budapesti Operettszínház és a Fővárosi Nagycirkusz
együttműködését. A Carmenben organikus egységként kel életre a cirkusz és a musical,
mintegy szimbiózist teremtve a két rendkívül népszerű műfaj között. A produkcióban különös
jelentőségűek a spanyol zenei hatások, az előadásban Luis Eduardo Castagno gitárművész is
látható lesz.

A Budapesti Operettszínház újabb nagyszabású bemutatójának drámai története arra inspirálja
a nézőket, hogy felfejtsék a darab mélyebb rétegeit; lehengerlő zenéje és káprázatos
látványvilága a fiatalabb generációt is elcsábítja a Carmen előadásaira, a színház sztárjai és
fiatal tehetségei pedig garanciát jelentenek arra, hogy minden korosztály önfeledten fog
szórakozni.

A sajtótájékoztatón részletek hangzottak el a musicalből Nádasi Veronika, Dancs
Annamari, Lipics Franciska, Kocsis Dénes, Nemes Tibor, Tassonyi Balázs, Dolhai Attila,
György-Rózsa Sándor, Kelemen Fanni, Nagy Alma Virág, Szulák Andrea és Auksz Éva
előadásában.

Közreműködött Tassonyi Zsolt zongorán, Halász László és Jung Norbert
gitáron, Luis Eduardo Castagno flamencogitáron, valamint Földes Tamás prózában. Szólót
táncolt Incze Kitti, az esemény háziasszonya Peller Anna volt.

A darabot 2024. április 19-én, 20-án és 21-én hármas szereposztásban mutatják be a színházban. Jegyárak és jegyvásárlás itt!